Több internetes fórumon is parázs vitákat generált a két fogalom közti különbségek ismeretének hiánya. A felesleges egymásnak feszülés elkerülése okán az alábbi írásban igyekszem maradéktalanul tisztázni a fundamentális eltéréseket.
Ha egyetlen bekezdésbe szeretném sűríteni a lényeget, akkor azt mondanám, hogy iskolában, tantermi körülmények közt tanítani eleve teljesen más műfaj, mint online oktatni egy-egy főt, esetleg egy kisebb csoportot.
Tantermi tanárok Hivatástudat alkalmazottként
Online magánoktatók Hivatástudat vállalkozóként Magas fizetés reménye
Határozzuk meg gyorsan azokat a területeket, melyeken belül nincs, vagy csak kevés az átfedés. Először is, iskolákban szinte kizárólag gyerekekkel foglalkozik a tanár. Az egészen kicsiktől a középiskolás korosztályig. (Az egyetemeket, levelezőket, felnőttoktatást most tegyük félre, hiszen a hangsúly a gyerekeken van.)
Diákot otthon fogadó magántanár esetében ritka, hogy „felnőtt diák” járjon el hozzá, ellenben az online térben a magántanárok tanítványai túlnyomórészt felnőttek. (Természetesen ez jócskán függ az adott tantárgytól is.) Ezt azért fontos kihangsúlyozni rögtön a legelején, mert sokan azt gondolják, hogy végzettséggel nem rendelkező, önmagukat önkényesen tanárnak kikiáltó egyének számolatlanul tanítanak gyerekeket online. Ez teljesen téves, alaptalan feltételezés!
Bizonyos online tanárokat tömörítő platformokon előfordul, hogy szülő keres a gyermeke mellé tanárt. Ennek célja jellemzően a korrepetálás. Ezek az esetek semmiben sem különböznek attól, ha ugyanez a szülő a gyerkőcét valamelyik iskolai tanárához íratja be különórákra felzárkóztatás reményében.
Helyettesíthető-e az iskolai oktatás online magánoktatással?
Erre roppant egyszerű a válasz: NEM. Egész egyszerűen azért nem, mert maga az élmény, hogy valaki gyerekként kortársaival egy osztályban tanul, játszik, kommunikál és szocializálódik nem adható vissza a virtuális világban. Erre még profi konferenciaszoftverek sem alkalmasak, hiszen a fizikai érintkezést ezek sem képesek megvalósítani. Gyerekek esetében pedig mindezek elengedhetetlen folyamatok a társadalomba való hatékony beilleszkedés előkészítésében. (Egyéb szakmai előnyökbe most nem mennék bele mélyebben, mert feleslegesen hosszúra nyúlna az írásom.) Az ilyen típusú munkát végző tanárok minden elismerést megérdemelnek, társadalmi szerepük megkérdőjelezhetetlen. Felkészültségük az adott terület összetettségéből kifolyólag magas szintű.
Hol jön be a képbe az online tanítás?
A netes távoktatás megjelenhet egy gyerek életében is hatékonyan, akár már egy egészen zsenge életkortól számítva. A fentebb említett korrepetálás, felzárkóztatás, felkészítés, továbbképzés, stb. célok kapcsán nem kérdés, hogy igenis komoly létjogosultsága van ennek a tevékenységnek. Gondoljuk csak el, mennyivel előnyösebb egy gyereknek és egy tanárnak is, ha előre megbeszélt időpontokban az otthon kényelméből csinálják végig ezeket az órákat!
A felesleges utazás megspórolásán túl nagyon fontos megjegyezni még, hogy az online térben jóval nagyobb a merítési lehetőség mindkét fél számára. Ha valaki szülőként nem elégedett a közvetlen környezetében elérhető tanárok minőségével, a virtuális térben gyakorlatilag az ország teljes területéről (vagy jóval távolabbról is) rendelkezésére állhatnak olyan szakemberek, akiket kedvére választhat magának, vagy gyermeke mellé.
Ha egy kistelepülés általános iskolájában lennék tanár, kicsi volna az esély arra, hogy helyben sokan kérjenek fel magántanításra, az elkérhető pénzösszegek pedig jellemzően limitáltak lennének. Ne legyünk hipokriták, igenis számít a pénz! Az online világban mindkét korlát kitágul…
Mi a helyzet a tanári végzettséggel?
Itt jutunk el ahhoz a ponthoz, ami a legtöbb „profi tanár” zsebében kinyitja a bicskát. Eszerint miért tanultam én, ha bármilyen, „utcáról berángatott kókler” ugyanúgy elvégezheti a munkámat?
Ezen a ponton ismét több dolgot is érdemes tisztáznunk. Manapság ugyan az iskolákban is lehetőség van a meglévő tantárgyakon túl speciális tudás elmélyítésére, de vajon bárki kedvére tanulhatná (akár emelt óraszámban) az alábbiakat is?
- Photoshop
- fényképezés
- hangszerek ismerete
- Google Ads
- SEO
- speciális szoftverek
- divattervezés
- lakberendezés
- pénzügyi tudatosság
- életmód tanácsadás
A sor gyakorlatilag végtelen, hiszen a világ elképesztően szegmentált. Milyen következetéseket vonhatunk le mindebből? Ha valaki idáig „fél szemmel” olvasott csak, most érdemes 120%-ban idekoncentrálnia, mert érkezik a tetőpont!
Manapság aki hasznos és használható tudás birtokában van és azt képes hatékonyan kommunikálni, vonzóvá tenni, eladni, az online magántanárrá válhat! A benne bízó diákjai teszik őt azzá.
Tudását a tanár aztán kedvére „konzerválhatja”, ha írásos vagy video formában kurzust készít belőle, de taníthatja „real time” online is egyéneknek vagy csoportoknak, vagy csinálhatja a kettő egészséges keverékeként.
A lényeg nem változik. Ha emberek (nevezzük őket most az egyszerűség kedvéért diákoknak) értéket látnak az adott oktató által kínált tudásban és ezért az értékért ők hajlandóak fizetni, akkor egészen addig, amíg ennek az értéknek az átadása a diák felé kielégítő módon megtörténik, addig a kapcsolat tanár és diák közt létezni fog.
Egy iskolai keretek közt tanító tanár, aki munkahelyén túl online matematika korrepetálást is nyújt diákoknak, a fenti szempontokat alapul véve semmiben sem különbözik attól az autószerelőtől, aki szintén szabad perceiben gitárt oktat (szintén online) azoknak, akik azt tőle szeretnék tanulni.
Meglehet, a fenti hasonlat kissé bizarr, de egészen jól megfogja a dolog esszenciáját. Természetesen mindig vannak „slágertantárgyak”, úgy mint idegen nyelvek, és a már említett iskolai tantárgyak, melyeket tapasztalt tanárok korrepetálnak.
Konklúzió
Az online magánoktatásban rettenetesen jól lehet keresni, főleg ha egy oktató már főállásban csinálja azt. Ha valaki a tisztes szakmája mellett szeretne egyéb tudást is átadni másoknak, megteheti ezt, ha van erre igény. Ha egy tanár az iskola, mint intézmény biztonsága és stabilitása mellett a munkája végeztével online magánórákat is vállalna, bátran teheti. Extra bevételért miért ne tenné meg? Ha teljesen felszámolná iskolai karrierjét és végleg online magánoktatóvá válna, azt is megteheti. Gond nélkül.
Akár így, akár úgy dönt a megváltozó körülmények már teljesen más szkillek ismeretét feltételezik. Ismernie kell és hatékonyan kell használnia a jelenleg rendelkezésére álló internetes magántanári platformokat. Tudnia kell, hogyan vonzza magához a diákokat. A diák rotáció miatt gondoskodnia kell az állandó diákutánpótlás biztosításáról, stb., stb., stb. Megannyi ismeret, ami elinduláskor még biztosan nem fog a rendelkezésére állni. Amíg az iskola állami (vagy magán) intézmény lévén minden hónapban megbízhatóan „utalja a tanári fizetést” (vagy nem), addig az online magántanárnak ezt vállalkozóként kell magának biztosítania. Az oktató, mint vállalkozó, a rendelkezésére álló eszközök helyes használatával vonzóvá és eladhatóvá kell, hogy tegye a szolgáltatását. Ettől a ponttól kezdve pedig ez már egy egészen más típusú „művészet”.
Sok sikert!
